Útmutató az ELTE TTK matematikus szakának végzős hallgatói számára

Ezen az oldalon a matematikus szakos hallgatók végzésével kapcsolatos tudnivalókat foglalunk össze. Célunk, hogy enyhítsük a hivatalos tájékoztatás hiányosságait. Ez a tájékoztató nem hivatalos! Az oldal a 2006-ban végzett Mélykúti Bence tapasztalatait foglalja össze. Javítása, kiegészítése megengedett, és javasolt is, különösen a felsőoktatási reform miatt esetleg bekövetkező változások miatt.

A legfontosabb és legátfogóbb információforrás a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSz), amely elérhető a Tanulmányi Osztály (TO) honlapján (ELTE TTK információk > Szabályzatok).

A matematikus szak tantárgyainak elvégzésén kívül még teljesíteni kell bizonyos számú társadalomtudományi órát (tudománytörténet, tudományfilozófia), testnevelésórát, és rendelkezni kell a kívánt számban és minőségben nyelvvizsgákkal. Ezekről részletesen tájékoztatják az elsőéveseket, ezért itt nem térünk ki ezekre a kérdésekre. De ne feledkezzetek meg erről!

Sávok

Az aktuárius szakirányos hallgatók bizonyára ismerik a követelményeket. A többi hallgatónak legalább három sávot kell elvégeznie. (Értelemszerűen, az elvégzett sávok és félsávok számát eggyel illetve féllel súlyozva és összeadva kell legalább háromnak kijönnie.) A sávokba tartozó tanegységek felsorolása a TO honlapján érhető el, a matematikus tantervi dokumentációban (Kredit/Tantervek > Kredites tantervek > Matematika II. Tanszékcsoport > Matematikus szakleírás). Van szabály arra is, hogy minimálisan hány tantárgyat kell elvégezni, és ebben a kérdésben is a tantervi dokumentáció ad tájékoztatást: az elvégzett sávokban minimálisan összesen heti 42 órányi különböző tantárgyat kell elvégezni, és teljesíteni kell azt a feltételt is, hogy összesen legalább 63 órányi sávórát, specit kell elvégezni. Mivel a sávórák, specik rendszerint annyi kreditet érnek, ahány órát jelentenek egy héten, az iménti 42 ill. 63 órás követelmény 42 ill. 63 kreditként is érthető.

Egy innen néhány kattintásra lévő oldalon olvashattok egy 2003-as határozatot arról, hogy mik az elvárások akkor, ha valaki olyan sávokat végez, amelyek tartalmaznak közös órákat (azaz amelyek átfedőek). Csakhogy ez az oldal ellentmond a tantervi dokumentációnak, ezért remélhetőleg érvénytelen. Úgy látszik, ez az oldal a nem kredites hallgatókra vonatkozott.

Ha a hallgató elvégezte egy (fél)sáv összes tantárgyát, akkor ezt írassa be az adott sáv sávkoordinátorával a leckekönyvébe. Az utoljára elvégzett tárgy sorába, a Hivatalos bejegyzések oszlopba, vagy a leckekönyv hátsóbb lapjain a Hivatalos bejegyzésekhez szokták beírni, hogy Az <xyz> sáv követelményeit (vagy óráit) teljesítette, <dátum>, <aláírás>.

Záródolgozat

Határidők. Azt mindenki tudja, hogy a szak elvégzéséhez záródolgozatot (szakdolgozatot, diplomamunkát) kell írnia. A témavezető és a téma megválasztására van egy határidő a TVSz-ben (legkésőbb a tanulmányok várható befejezését megelőző 3. félév vizsgaidőszakának megkezdéséig), de ezt nem feltétlenül veszik szigorúan. Ekkorra be kell jelenteni a TO-n a dolgozat címét/témáját és a témavezető nevét. Kövessétek a tanulmányi előadó (Tóth Balázs) által megadott határidőket. (Nekünk, júniusi-júliusi végzéshez, október közepe volt.)

Az átfedő sávokra vonatkozó szabályokhoz hasonlóan elérhető egy határozat a diplomamunka leadására vonatkozó követelményekről. A TVSz és ez a bizonyos matematikusokra vonatkozó szabályzat kis ellentmondásban van (és valamennyire a gyakorlat is mindkettővel).

A dolgozat leadott példányát a hallgató nem kapja vissza, azt az egyetemen megőrzik. A hallgatónak jogában áll a szakdolgozatának írásos értékeléséről tudomást szerezni. Akit nem visel meg anyagilag, attól kedvesség, ha még egy bekötött példányt ad a témavezetőjének is, személyes használatra.

A szakdolgozatot elektronikus formában is le kell adni, lehetőleg többféle formátumban: pdf, ps, dvi. Minket Király Zoltán tanár úr keresett meg ez ügyben, és neki, nem pedig a szabályzatnak megfelelően, a tanszéki titkárságra kellett a dolgozatot elektronikus formában eljuttatnunk. A dolgozatok elérhetők lesznek az Intézet honlapján. Érdemes néhányba belenézni, mert onnan megtudható, hogy hogyan szoktak a matematikus szakdolgozatok kinézni.

Szakdolgozati téma, témavezető. A tanszékek kötelesek közzétenni szakdolgozati témajavaslatokat. Időnként, ettől függetlenül, a faliújságon kutatási illetve szakdolgozati témát hirdet egy-egy oktató a hallgatóknak. Sokszor úgy választ témát a hallgató, hogy felkeresi az egyik oktatóját, és megkérdezi, hogy tudna-e témát ajánlani. Fontos hangsúlyozni, hogy a hallgatónak kell kezdeményeznie, őt nem fogják keresni ez ügyben!

Külső témavezető. Lehet külső témavezetőt is választani, azaz olyat, aki nem a Matematikai Intézet oktatója. Ebben az esetben belső konzulenst is kell választani, és erősen ajánlott vele megbeszélni, hogy a választott téma egyáltalán megfelel-e matematikus szakdolgozati témának. Ha valaki külső témavezetővel dolgozott, a témavezetői javaslatot érdemes a belső konzulenssel íratni, vagy megkérni, hogy a külső témavezetővel közös értékelést adjanak le, mert -- úgymond -- a belső, Matematikai Intézethez tartozó konzulens véleménye jobban védi a hallgatót.

A szakdolgozat külalakja. A TVSz alapján a záródolgozatot bekötve (vagy lapjait hitelesen lefűzve és rögzítve) kell benyújtani. Ezen kívül más formai követelmény nem igazán van: nincs szabály arra, hogy milyen hosszú legyen; hogy hogyan nézzen ki.

A szakdolgozat magyar vagy angol nyelven készüljön. Ezt a két nyelvet biztosan elfogadják. Más nyelvet valószínűleg nem fogadnak el. Aki mégis más nyelven szeretne írni, annak javaslom, hogy kérdezze meg ez ügyben a szakfelelőst vagy a záróvizsga-bizottság elnökét.

A dolgozatot természetesen számítógéppel kell írni, a dokumentumot kinyomtatva kell beadni. Íratlan, de gyakorlatilag kötelező elvárás, hogy nem lehet mással, mint LaTeX-hel írni.

A kötésről nincsenek szabályok. A szokásos forma az aranybetűs, háromsoros, fekete kötés: a címsor legyen az, hogy Záródolgozat, vagy Szakdolgozat, vagy Diplomamunka; ezen kívül két sorban, jobb oldalon alul szerepeljen a hallgató neve és az évszám.

A belső formai megjelenésre sincs szabály. Érdemes megnézni az alkalmazott matematikus szakosoknak biztosított sablont, de nem kötelező azt felhasználni. Ejtsünk pár szót az első oldalról. Az ELTE biológus szakán érvényes szabályt átmásolom, mert iránymutatónak jó szolgálatot tesz: "[a címlap] Tartalmazza a címet, a tényt, hogy ez a mű diplomamunka, a hallgató nevét, szakát, a témavezető nevét, beosztását, tudományos fokozatát, a tanszék nevét, ahol a témavezető dolgozik, egyetemünk nevét, és a diplomamunka készítésének évét. Ha külső intézményben irányították a munkát, tüntesse fel a témavezető nevét, munkahelyét és a belső konzulens nevét és tanszékét is."

A dolgozat szövegének betűmérete 10-12 pontos legyen. A szakdolgozatok más szakokon általában 12 pontos betűmérettel és másfeles sorközzel készülnek (természetesen fehér A4-es papírra, fekete betűkkel). A LaTeX-ben másfeles sorközt a preambulumban elhelyezett \linespread{1.3} sorral állíthatunk elő. (Igen, 1.3-del a másfelest!) Nyomtatni lehet a lapoknak csak az egyik, vagy mindkét oldalára (egy- ill. kétoldalas nyomtatás).

Visszatérve a biológus szabályokhoz: "A címoldal kivételével az oldalakat számozni kell. Az ábrákat, táblázatokat sorszámmal kell ellátni, és azokat a megfelelő helyen a szövegbe kell illeszteni. Ez alól kivétel lehet olyan kép, tábla, rajz, nagyméretű táblázat, amely mérete miatt nem illeszthető a szövegbe. Ez külön oldalon, vagy a munka végén mellékletben helyezhető el."

A hosszat a téma határozza meg. Legtöbbször 30 és 80 oldal között szokott lenni.

A felépítésről is ejtsünk néhány szót. Ajánlott a dolgozat elején vagy végén tartalomjegyzéket elhelyezni. Ha vannak, akkor ehhez hasonlóan szokás ábra- illetve táblázatjegyzéket is készíteni. (Külön számozva az ábrákat és a táblázatokat.) A dolgozat elejére érdemes absztraktot vagy összefoglalást helyezni. A biológusoknak javasolják, hogy ha magyar nyelvű a dolgozat, akkor legyen benne angol nyelvű összefoglaló. A szövegben a szakirodalmi hivatkozásokat pontosan jelöljük, az irodalomjegyzéket a dolgozat végéről ne feledjük. Szép szokás köszönetet mondani a dolgozat elkészítésében segítséget nyújtó embereknek (Köszönetnyilvánítás). A dolgozat fő tartalma kövesse a szokásos bevezetés-tárgyalás-befejezés felépítést.

Záróvizsga

Határidők. Záróvizsgára jelentkezni eléggé korán kell. A jelentkezési űrlap a TO honlapjáról tölthető le. Nekünk ezen a lapon az volt, hogy február 28-ig kell leadnunk (a TO-n), valójában elég volt április közepéig. A TVSz is azt írja, hogy legkésőbb a (záró)vizsga-időszak kezdete előtt 30 nappal lehet jelentkezni. Ha több bizottság is vizsgáztat, lehet, hogy a hallgatóknak lehetőségük van választani, hogy melyiknél feleljenek. (Örüljetek ennek a lehetőségnek: ez nem jellemző más egyetemeken, más szakokon!) A választás alapja lehet a bizottság közzétett névsora, vagy az időpont, amikor vizsgáztat. A záróvizsgák a vizsgaidőszak végefelé, az utolsó két héten szoktak lenni. A záróvizsgára párhuzamosan a TO-n és a választott bizottság elnökének tanszékén is jelentkezni kell! Nekünk az etr-ben nem kellett jelentkeznünk, nem is tudtunk volna.

Legkésőbb a záróvizsga előtt 10 nappal le kell adni a TO-ra a lezárható leckekönyvet. Azaz mielőbb be kell íratni minden szükséges dolgot, és le kell adni a leckekönyvet, hogy az adminisztratív munkát időben el tudják végezni. Hozzászoktatok, hogy minden vizsgára vinni kell a leckekönyvet; a záróvizsgára már nem kell, mert addigra a hallgató leadta.

A záróvizsgára jelentkezést vissza lehet vonni, a záróvizsga előtt legkésőbb négy héttel. Ha a hallgató úgy dönt, hogy hiába jelentkezett, mégsem megy el vizsgázni, akkor azt mindenképpen jelezze időben.

A vizsga menete. A záróvizsga a szakdolgozat (ismertetéséből és) megvédéséből, és két szigorlatszerű feleletből áll. Ezek sorrendje nincs szabályban rögzítve. A hallgató a záróvizsga-bizottság előtt, a táblánál állva, a táblára írva felel.

A szakdolgozat védése során körülbelül tíz percben ismertetni kell a dolgozat tartalmát és az elért eredményeket. Elvileg lehet számítógépes prezentációt tartani, de javasolt inkább a táblára írva előadni. (Mert elegánsabb, ha a hallgató nem csak felolvassa a vetített szöveget, hanem emlékezetből írja. A szakdolgozat azonban ott van, bizonytalanság esetén ki szabad nyitni.) Az előadás közben és utána is kérdéseket tehetnek, tesznek fel a bizottság tagjai: miért fontos ezt a kérdést vizsgálni, miért így fogott hozzá a hallgató, miért nem úgy. Ez a szakdolgozat védése.

A két felelet egyike egy témakör a törzsanyagból, azaz az első hároméves szakasz tárgyaiból, és egy kérdéskör a sávok tananyagából. A kérdést sokszor kijelölik, és nem húzással (sorsolással) dől el.

Márciusban-áprilisban a végzős évfolyam egyik hallgatója átnézheti a törzsanyag tételsorát (28 tétel, tételenként kulcsszavak, témakörök), azért, hogy kiszűrje azokat a témaköröket az egyes tételekből, amelyeket annak az évfolyamnak nem tanítottak. Ez ügyben a szakfelelőst kell keresni (jelenleg Michaletzky György tanár urat). Egyeztetés után ezek kimaradnak a végső tételsorból. Esetleg bekerülhet a helyükre más. A tételsor ekkor válik véglegessé. (A szakot hosszabb idő alatt befejezők számára esetleg nyitott a lehetőség, hogy valamely korábbi év tételsora alapján feleljenek, arra hivatkozva, hogy ők annak megfelelően végezték az első három évet. Erről a bizottság elnökével kell (idejekorán!) megállapodni.)

A sávokból kérdést kapni kicsit bonyolultabb, mert mindenki más-más sávokra járhatott. Az aktuárius szakirányt végzők számára van egy tételsor a sávosokat helyettesítendő, ez Arató Miklós tanár úrnál kérhető. Aki sávokat végzett, annak két sávot (vagy ennek megfelelő mennyiségű félsávokat, sávokat) kell választania, és ezekből kap kérdést. (A tantervi dokumentációban szereplő információ, azaz 4 féléven át tartó, átlagosan heti 14 órányi anyag ennél lényegesen több, és ez sajnos hibás információ!) A választott (fél)sávokat meg kell neveznie a záróvizsga-bizottság elnökének tanszéki titkárságán, lehetőleg már a záróvizsgára jelentkezéskor. Tételsort a megfelelő sávkoordinátortól kell kérni (ha még nincs tételsor, akkor meg kell kérni, hogy állítson össze), és ezeknek el kell jutnia a bizottság elnökéhez is.

A vizsga értékelése. A vizsgák lefolyása és a bizottság tanácskozása után következik az eredményhirdetés. Minden hallgató három jegyet kap: a szakdolgozatra, a szakdolgozat védésére, és a két feleletére együttesen egyet-egyet. A záróvizsga eredménye a bizottság által a szakdolgozat megvédésére és a szóbeli vizsgára adott két érdemjegy, valamint a szakdolgozat bírálati érdemjegyének átlaga.

Az oklevél minősítése

A TVSz szerint az oklevél minősítését a záróvizsga eredményének (tehát a három érdemjegy átlagának), valamint a szigorlatok eredményeinek az átlaga adja. Itt a záróvizsga eredményét kétszeres súllyal kell figyelembe venni. Az oklevél minősítése az előző szerint, két tizedesjegyre kiszámított átlageredmény alapján

Kitüntetéses oklevelet kap az a jelölt, aki a záróvizsgán jeles eredményt ér el, záródolgozatának és minden szigorlatának eredménye jeles, összes többi vizsgájának és gyakorlati jegyének átlaga legalább 3,51, továbbá érvényes osztályzatai között nincsen közepesnél alacsonyabb.

Az oklevelet elnyerőket az ünnepélyes diplomaosztó időpontjáról levélben értesítik. Tájékoztatóul szolgálhat, hogy 2006-ban ez július 27-én, csütörtökön, délelőtt tíz órától volt, az Északi Tömb Gömb aulájában. Ennek a hétnek az elejétől fel lehetett venni a leckekönyveket a TO-n.