Várhegyi György : Tessék megnevelni!

A társadalmi szabályozás

Az iskolákban néhány pedagógus irányításával sok gyermek tanul és ezt a tevékenységet csak bizonyos szabályok és előírások betartásával végezhetik. Ezért amióta létezik iskola, azóta léteznek a működésére vonatkozó szabályok is. A szabályok tükrözik a társadalmi keretet, amelyben létrejöttek.

Black szerint a társadalmi szabályozás (a különbözõ büntetési-fegyelmezési rendszerek) típusai:

A büntetõ jellegû szabályozás

A középpontban a deviáns cselekedet.

A büntetés célja az eset megismétlésének elkerülése.

A kompenzatórikus szabályozás

Pl. a szerződések.

A deviáns adós, a kötelességszegésért fizetnie kell.

A szabályozás középpontja a deviáns viselkedés következménye.

A terapeutikus szabályozás

Pl. ifjúsági bűnözés vagy pszichoterápia

A deviáns személy áldozat, nem tehető felelőssé.

A cél ® vissza a normál viselkedéshez

A békéltetõ szabályozás

Pl. válások, munkahelyi viták, nemzetközi ügyek.

A deviáns vitázó fél egy konfliktusban.

A középpontban a felek közti konfliktus.

Cél ennek feloldása

Black szerint a társadalmi szabályokban alkalmazott értékek típusai:

Normatív

Erkölcsi alapon, igazzal vagy hamissal ítéli meg a deviáns személyt ill. cselekedetet.

Intellektuális

Racionalitás és hasznosság alapján: jó vagy rossz, hasznos vagy haszontalan.

Esztétikai

Szép vagy csúnya

Stuart Henry szerint a munkahelyi viselkedés szabályozása lehet:

Megtorló-tekintélyelvû szabályozás

Mely a korai kapitalizmusban használt forma.

A társadalom egyének közti verseny

A munkáltató és az alkalmazott között hierarchikus viszony

A szabályozás célja a megtorlás és megszégyenítés

 

Korrekciós-reprezentatív szabályozás

20. Század kezdetére jellemző

Egyének szabad racionális lények, a társadalmi rend a megegyezések örök folyamata

Formalizált, írott szabályok, céljuk a jövőbeni viselkedés megváltoztatása

Fokozatosság elve.

Egyeztetõ-részt vevõ szabályozás

Ipari demokráciákban

Az egyén egy érdekcsoport tagja.

A szabályalkotás folyamatában részt vevő érdekcsoportok tárgyalnak, ezek során jönnek létre az informális megegyezések és a formális, írott szabályok rendszere.

A deviancia az érdekharcok természetes vele járója, a büntetés is alku tárgya.

A büntetés célja: megbékéltetés

Ünnepi-kollektív szabályozás

Szövetkezetek, kommunák, utópisztikus munkahelyi társulásokra jellemző.

Egyén felelős társadalmi szereplő.

A társadalmi rendet szabadon kötött egyezségek biztosítják

A szabályok az egyéni érdekek összességét tükrözik, a szabályalkotás állandóan változik.

Deviancia, ha a tagok közös érdekét sérti, a büntetés informális. Cél: figyelmezteti az egyént a közösséghez való tartozásra.

Iskolai szabályozás

Az iskolai szabályok típusai:

Intézményi szabályok

Iskola egészére vonatkoznak

Részszabályok

Tantermi, folyosói, udvari, ebédlői stb.

Az osztályra érvényesek

Egyes osztályhoz, osztályfőnökhöz vagy egyes tanárokhoz kötöttek.

A szabályok egy része pontosan megfogalmazott (házirend), más része nincs pontosan rögzítve, és egyes tanárok megkövetelik, mások nem.

A tanulók betartják a szabályokat

A szocializációs folyamat és a nevelés eredményeképpen

A büntetéstől való félelem miatt

Az iskolákban gyakori a szabályok megszegése, az engedetlenség. Ezeket a konfliktusokat követi a fegyelmezés és a büntetés.

A fegyelmi büntetések fokozatai:

Elsõ fokozat: Korrekció

A helytelen viselkedés kijavítása, ami “megpirongatással”, feddéssel történt.

Második fokozat: Elijesztés

A helytelen viselkedéstől való elijesztés. Módszerei: az osztályfőnöki megrovás, az igazgató elé idézés, az igazgatói intés, megrovás.

Harmadik fokozat: Megtorlás

Iskolából való eltanácsolás vagy kizárás.

 

A büntetés végrehajtásának szabályai:

A büntetés személytelensége

A büntetések helyzetspecifikusak és egyediek

Inkább a pozitív megerősítés, mintsem megfélemlítést szolgálja.

Az iskolai fegyelem

A neveléselmélet a helyetlen viselkedés okait keresi a

- külső nevelői hatásokban

- oktatási-nevelési folyamatokban

- környezeti ártalmakban

A pszichológia a(z)

- egyéni hajlamokban (genetikai felépítés, ösztönök stb.)

- környezeti ártalmakban

- a serdülőkor gyors változásaiban, az identitás megtalálásának nehézségeiben keresi.

Az iskolai fegyelemmel foglalkozó kutatások többsége nem magával a szabályozással foglalkozik, hanem az iskolai deviáns viselkedés okait kutatja.

Az “Interakció” elméletek szerint

A tanárok igyekeznek érdekesen tanítani, ezért a tanítás közben ragaszkodnak a csendhez, a tantermi rendhez és a felnőtteknek járó tisztelethez.
Nem minden tanuló tartja be ezeket a követelményeket:
közbeszól, mással foglalkozik. Tehát zavarja a tanítást.

A tanár fegyelmezési stratégiája gyakran erre a “zavar-nem zavar” formulára épül.

A tanulói engedetlenség formája lehet:

A tanári reagálás és beavatkozás lehet:

Fegyelmi szabályozás az iskolában

Az iskolai szabályozás a társadalmi szabályozás egy speciális eseteként kezeli a könyv, amely funkcióit tekintve formalizálja a tanulót, életterét feldarabolja, cselekedeteit mérhetővé teszi és kijelöli a normális-abnormális határait.

Fegyelmi szabályozás az 1987-es mûködési szabályzatokban

Az elemzéshez 56 általános iskola adott anyagot.

A szabályozások nagyon általánosan jelölik meg, hogy milyen alapelvek szerint és pontosan milyen cselekedetekért kívánnak jutalmazni ill. büntetni.

A pontos büntetendő cselekedeteket felsoroló lista kivételes.

A dokumentumos alapján az órai munka a legfontosabb.

A szabályzatok inkább jutalmazásokkal foglalkoznak, mint büntetésekkel.

A szabályzatokban különböző helyekről átvett panelek fedezhetőek fel, s nem jellemzi őket az átgondoltság és a célratörő megfogalmazás.

Formai megoldások

A fegyelmezetlenségek és a jutalmazandó cselekedetek mérésére, jelölésére eszközök:

Jutalmak, büntetések hierarchiája

Minden szabályzat foglalkozott ezzel a kérdéssel.

Általános a szaktanár, osztályfőnök, igazgató, nevelőtestület hierarchia aszerint, hogy ki adja a büntetést. Néhány iskola átválthatóságot is alkalmaz (3 szaktanárit 1 osztályfőnöki, 1 osztályfőnökit egy igazgató intézkedés követ.)

A fegyelmi büntetés módját az 1986-os miniszteri rendelet szabályozza. Eszerint a büntetések lehetséges fajtái:

A rendelet lehetővé teszi fegyelmi bizottság létrehozását a súlyos fegyelmi vétség kivizsgálására.

Szabályozás a házirenddel

Valójában a házirendek tartalmazzák azokat a szabályokat, amelyek megszegéséért a fegyelmi büntetéseket alkalmazzák.

Többségük a tanulói jogok és kötelességek, valamint a működési rendjének felsorolásából áll.

A Művelődési Minisztérium irányelvei:

Fegyelmi problémák az általános iskolában

55 általános iskolát vizsgáltak 3 éven keresztül

20 iskolában 180 fegyelmi ügy történt, elsősorban városi iskolákban

A tapasztalat: a tanárok eltérő módon reagálnak, ha a gyerekek megsértik a szabályokat

A leggyakoribb tanári módszer: - rábeszélés és figyelmeztetés, ha ez nem jár eredménnyel, akkor alkalmazzák a fegyelmező intézkedéseket.

A tanári tehetetlenség megnyilvánulásai:

  1. A tanár nem vesz tudomást a rendzavarókról, elnézi, bármit csinálnak.
  2. A tanár eltűri, hogy a rendzavarók nem a tanulással foglalkozzanak, csak azt kéri, maradjanak csendben és ne zavarják a tanár munkáját.

A tanárok az előbbiekben igyekeztek megúszni a fegyelmezés kényes feladatait.

Az ellenőrző könyvek bejegyzései:

A jobb szocio-kultúrális helyzetben élő családok gyermekeinek sokkal kevesebb a bejegyzés és a fegyelmező intézkedés, mint a hátrányosabb helyzetű gyerekeknél.

Egy a tanári tehetetlenséget tükröző bejegyzés:

“Értesítem a szülőket, hogy gyermekük állandóan zavarja a tanórát, fölösleges fecsegéssel, ostoba tiltakozással. Kérem Önöket, beszéljék meg gyerekükkel a tanórai viselkedés szabályait. Én ezt már kimerítettem.”

Egy tanár-szülő bejegyzés:

“A tanítóval szemben tanúsított tiszteletlen magatartásért gyermekét igazgatói intésben részesítem.”

A szülő válasza:

“Tisztelt Tanító néni! Én sem zavarom Önt azzal, hogy a gyermekem mit művel itthon. Ezért itthon kap fenyítést. Ezúton szeretném megkérni, ha a gyermekem valami olyat tesz, akkor legyen szíves ott megbüntetni, és ne kívánja azt, hogy én is büntessem érte!!!”

A könyvekben írt szövegek stílusa:

Példák:

    1. “Kedves anyuka! Lacika anélkül, hogy nekem szólt volna, kiment az iskola épületéből. Mivel félek attól, hogy valami baja eshet, kérem, beszéljenek Önök is erről vele. Köszönöm, üdvözlettel: Nagy Ágnes.”
    2. “Kedves Szülők! Értesítem Önöket, hogy gyermekük az engedélyem nélkül elhagyta az iskola épületét! Kérem, figyelmeztessék! N. Á.”
    3. “Tisztelt Szülő! László nevű gyermeke a mai napon engedély nélkül elhagyta az iskola területét, ezért figyelmeztetésben részesítem! Nagy Ágnes osztályfőnök.”
    4. “T. SZ! Az iskola területét elhagyta gyermekük!!! Engedély nélkül!! Betelt a pohár, utolsó figyelmeztetés! Osztályfőnök.”

A legtöbb fegyelmi ügy a nagyobb létszámú iskolában fordul elő.

Túlzsúfolt iskolákban a személytelenség és zaklatottság miatt gyakori a beilleszkedési zavar, a tanulók elvesztik érdeklődésüket az iskola és a tanulás iránt, állandósul a kudarc és a megbélyegezettség, ami növeli e fegyelmezetlenséget, a lázadás és az iskolakerülést.

A fegyelmi vétséget elkövető gyerekek több mint 30%-nál a környezeti-családi okok, 10%-nál a cigány környezet járulnak hozzá a fegyelmezett viselkedéshez.

Családi-környezeti problémák, amik felelősek lehetnek a fegyelmezetlenségért:

    1. Csonka vagy szétesett család
    2. Szegénység, anyagi problémák
    3. Veszekedés, konfliktus a szülőknél
    4. Alkoholizmus a családban
    5. A gyerekkel szembeni szülői durvaság
    6. A szülők rendőrségi, bírósági ügye
    7. A szülők betegsége
    8. Munkanélküli szülő

A fegyelmi ügyek 91%-át fiúk ellen folytatták.

Az iskolákban a fiúk és a lányok megtanulták és gyakorolták a kultúra által felkínált nemi szerepeket. A lányoktól alkalmazkodást, jobb teljesítményt és magatartást vártak el a tanárok, míg a fiúk között keresték a valódi tehetséget. Akiknél ezt nem találták meg és aki nem volt hajlandó alkalmazkodni, azokat megbélyegezték a férfiakról kialakított sztereotípiákkal, tehát rémesnek, elviselhetetlennek és örökös rendbontónak tartották őket. A kirekesztés, a megalázás és a megszégyenítés folytonos gyanakvást, ellenséges légkör szült. A fiúk egy része ezért tiltott dolgokban és harcias akciókban vett részt.

A fegyelmi vétségek fajtái:

    1. Iskolai szabályok megsértése: a tanítás zavarása, a házirend megszegése, társak elleni csínytevés.
    2. Iskolai rendbontás: Durvaság, verekedés, rongálás.
    3. Pedagógussal szembeni fegyelmezetlenség: Tiszteletlenség, Szembeszegülés.
    4. Súlyos magatartási problémák: Dohányzás, alkohol, kártyázás, kábítószer, szex.
    5. Lopás: Iskolai kisebb lopás, iskolán kívüli lopás.

A fegyelmi jegyzőkönyvekben legtöbbször hiányzott az okok felderítése és a gyerekek szempontjainak mérlegelése. A szándékos vagy nyílt tanárellenes cselekedeteknél sem vizsgálták a gyermeki reakció okait:

Adatok szerint a konfliktusok megoldása ritkábban történt pedagógiai eszközökkel, sokkal inkább fegyelmi megtorlással.

Az iskola tehetetlenségét tükrözte az a túlzás is, hogy a tanítás zavarását, a házirend megsértését és a súlyosabb magatartási problémákat nagyjából hasonlóan büntették.

Az adatok szerint a tanárok a tantermi fegyelmezés egyszerűbb eszközeit, úgy, mint:

1991-ben végzett felmérés szerint a rendszerváltás óta romlott az iskolákban a fegyelmi helyzet. A pedagógusi problémákat nem pedagógiai, hanem adminisztratív és hatalmi eszközökkel oldották meg.

A gyermeki jog biztosítása nem kegy, hanem kötelesség. Ha a magatartási problémák kezelését nem együttműködéssel és pedagógiával oldják meg, akkor nő a tanárok-diákok közötti konfliktus, kialakulhat az általános fegyelmezetlenség, sokasodhat a tanárellenes lázadás és eluralkodhat a tanári kényszer és büntetés.

Fegyelmi helyzet a középiskolákban

45 középiskolát vizsgáltak.

Az összegyűjtött fegyelmi jegyzőkönyvek 84%-a szakmunkásképzőkből származott, ennek 73%-át teszik ki az ipari szakmákat oktató iskolák, 16%-át a mezőgazdaságiak.

A gimnáziumokban évente 1-2 fegyelmi tárgyalás, a szakmunkásképzőkben kb. 12.

A gimnáziumokban a legsúlyosabb vétség: ABC-ből cigarettalopás, az utóbbiaknál garázdaság és betörések sorozata.

A fegyelmezés fogalma tökéletesen mást jelent egy gimnáziumban, mint egy szakmunkásképzőben – írja a könyv.

A szakmunkásképzőben a tanulmányi és magatartási meg nem felelés együtt fordul elő.

Míg a középiskolákban a fegyelmi problémák sokkal inkább elválaszthatók a tanulmányi teljesítményektől, itt a jó tanulók küzdhetnek beilleszkedési problémákkal.

A magatartásproblémákban rejlő különbséget az iskolák szelekciójában kell keresni.

Elit gimnázium – több lépcsős szűrő, szakmunkásképzők mindenkit felvesznek.

A szakmunkásképzőkben sok a sérült, hátrányos helyzetű családból jött gyerek, és fegyelmezetlenségeikhez sok esetben gyenge tanulási motivációjuk is hozzájárul. Lényegében fizikai munkások akarnak lenni, úgy érzik, ha szigorúan is büntetik meg őket, kevesebbet kockáztatnak, mint középiskolás társaik. Ha egy középiskolást másik iskolába helyeznek át, az csökkenti a továbbtanulási esélyeit.

A középiskolából eltanácsolt gyerek szülői segítséggel tanulmányait egy másik középiskolában folytathatja, ellenben a szakmunkásképzőből eltávolított gyerek szinte biztos, hogy már nem tanul szakmát, s még bűnözővé is válhat.

A gimnáziumok a büntetés helyett inkább a megelőzés módszerét alkalmazzák.

A nevelés

Az iskolai értékrend 3 forrásból táplálkozik:

    1. Amit a pedagógusok közvetítenek a gyerekekhez
    2. Amit a gyerekek a családból hoznak és közvetítenek az iskola felé
    3. Amit az iskola felettes szervei különböző előírásai közvetítenek az iskolába

A könyv szerint:

Míg a pedagógusok munkaerkölcsről és a tanulás fontosságáról beszélnek, munkalassítással igyekeznek teljesítményüket alacsony bérükhöz szabni, jövedelmező mellékmunkákat vállalnak a tanítás terhére.

Míg a szülök erkölcsről és tisztességről beszélnek a gyerekeiknek, munkahelyeiken lopnak, csalnak, hazudnak, hogy gyermekeikről gondoskodni tudjanak.

A felettes hatóságok pedig korruptak.

A tapasztalatok szerint a gimnáziumban van a legnagyobb esély arra, hogy ezeket az értékeket a pedagógusok közvetítsék a tanulóknak, és minél lejjebb haladunk az iskolák rangsorában ez annál kevésbé sikeres.

Az alacsony presztízsű szakmunkásképzőkben gyakorlatilag nem folyik nevelés, itt a munkaerő újratermelése zajlik. Ezekben az intézményekben általában hiányoznak a jó pedagógusok.

Egy tanár interjújából:

“Elsőben 3-4 gyereket szülőstől behívok hetente. Rá szoktam kérdezni, ha a gyereknél probléma van akár fizikailag, akár szellemileg. Rákérdezek az anyukára, hogy tessék mondani, a fogamzás pillanatában volt-e alkoholos befolyásolás alatt valamelyikük. A szülés alatt volt-e probléma. Ha elmondja a szülő, akkor én már tudom, hogy hova tegyek bizonyos szellemi vagy fizikai elváltozást. Ezekből a beszélgetésekből szűröm le, hogy ki a veszélyeztetett.”

A szakmunkásképző intézetekben leterhelik e gyerekeket, a bánásmód kemény, a gyerekeket alattvalónak nevelik, s ehhez az ideológiát a tanulók “gyenge képességei” szolgáltatják. Az alattvalói magatartás könyörtelen besulykolása érdekében az iskolák esetenként a törvénytelen eljárásoktól sem riadnak vissza. (Nem tájékoztatják a tanulókat a jogaikról.)

A gyerekek iskolán kívüli életét is figyelemmel kísérik. (Őrjáratok, feljelentések)

A vétség

16 éves a törvény értelmében tankötelezettek a diákok. A fegyelmi ügyek felét azok tárgyalásai töltik ki, akik képtelenek a beilleszkedésre, de még nem múltak el 16 évesek, de mihelyt lehet, megszabadulnak tőlük.

Hogy melyik gyerek kerül fegyelmi bizottság elé és ki nem, az nem pedagógiai elvek kérdése és nem a gyerek magatartásától függ. Pl. az egyik szakmunkásképzőben a fegyelmi tárgyalásokon a gyerekek a fegyelmi bizottság tagjainak osztályaiból kerültek ki.

A fegyelmi jegyzőkönyvekben szereplő leggyakoribb vétségek:

A törvény szerint 40 igazolatlan óra után a diákot ki kell zárni, de ezt a törvényt senki sem tartja be, vannak olyanok, akiknek év végén az osztályfőnök igazolja az órákat.

Az oktatási gyakorlatban gyakran keveredik a tanulmányi eredmények és a magatartás értékelése. Egy tantárgy osztályzataiban a tanár nemcsak a gyerek tudását fejezi ki, hanem azt is, hogy hogyan viszonyul a tantárgyhoz és a tanárhoz, hogyan viselkedik az órán, stb. ...

A szakmunkásképzőkben is keveredés tapasztalható, hiszen a gyerekek gyakran a tanulmányi eredményeik miatt kapnak fegyelemit.

Megoldás lehetne az iskolai követelmények szétválasztása, így a szülő, a diák és a tanár számára is világos lenne, hogy minek kell megfelelniük

Fegyelmi tárgyalás

A fegyelemi tárgyalások módját és a kiszabható büntetéseket törvény szabályozza.

A fegyelmi tárgyalások jellemzői:

 

A fegyelmi bizottságok összetétele általában:

Állandó tagok:

    1. Elnök
    2. Elnökhelyettes
    3. Szakszervezeti főbizalmi
    4. Ifjúságvédelmi felelős
    5. Diákmozgalmat segítő tanár
    6. Jegyzőkönyvvezető

Tárgyalásonként változó tagok:

    1. Osztályfőnök
    2. Szakoktató
    3. Gyakorlati oktatásvezető

Osztálytársak:

    1. Osztálybizalmi
    2. Szakszervezeti bizalmi

Meghívottak:

    1. Szülő vagy nevelőszülő
    2. Pártfogó felügyelő

A bizottság elnöke

A tárgyalások legtöbbször “futószalagon működnek”, egy alkalommal 10-15 gyerek ügyét vitatják meg. A jegyzőkönyveket felületesen töltik ki.

Ha valóban jogi eljárásról lenne szó, annak objektívnek kellene lennie, tisztázni kellene a tényeket. Itt viszont egy sajátosan értelmezett “nevelés” folyik, értékelésekkel, szemrehányásokkal, fenyegetésekkel tarkítva.

Egyes szakmunkásképzőkben az a szokás, hogy minden fegyelmi esetről értesítik a rendőrséget is. Így azonban a fegyelmi bizottság az iskolai fegyelemsértőket potenciális bűnözőknek tekinti, holott a legtöbb “fegyelemsértés” hátterében rossz tanulmányi eredmények és igazolatlan hiányzások állnak.

A gimnáziumokban és szakközépiskolákban csak elvétve rendeznek fegyelmi tárgyalásokat.

A fegyelmi tárgyalás felesleges, csak azt érhetik el vele, hogy a továbbiakban megfélemlítő erejükkel visszatartsák a gyerekeket az indulati megnyilvánulásoktól.

(Fegyelmi tárgyalás haszna?)

A bizottság döntéseit leginkább a bizottsági tagoknak a gyerekről korábban kialakított véleménye és előítéletei alakítják.

A gyerekektől azt várják el, hogy ismerje be “bűnét”, gyakoroljon megbánást és ígérje meg, hogy megjavul.

A szülőktől azt várják, hogy vegyék tudomásul a gyerekük viselkedését és szégyelljék magukat érte.

A tárgyalásokon a szülőnek részt kell vennie két okból:

    1. Az iskola ily módon akarja tudatni a szülővel a gyermek iskolai problémáit
    2. A bizottság a gyerekkel együtt a szülőt is bünteti, mert a gyerek viselkedése a hiányos nevelés következménye.

A szülõ magatartása a fegyelmi tárgyaláson:

A büntetés kiszabásában keveredik a büntetési és példastatuálási szándék.

Azokat a gyerekeket, akikkel már korábban is problémák voltak, gyakran az átlagnál súlyosabban büntetik, mint azokat, akiknek nincs előzménye.

A szakmunkásképzőkben gyakori, hogy a gyerek nem kapja meg a beígért büntetést.

A fegyelmi büntetéssel sújtott gyerekek között kevés a visszaeső, mert kimaradnak az iskolából.

Perspektívák

1991-ben a legtöbb iskolaigazgató szerint romlik a gyerekek szociális összetétele. 18 iskola közül 7-ben nőtt a felbomlott családok száma, 1ö-ben nőtt a több szempontból is hátrányos helyzetűeké.

A szakmunkásképzők kétharmadában növekedett az érdeklődés nélkül, átirányítással beiskolázott gyerekek száma és romlott a belépő gyerekek tanulmányi eredménye.

Fegyelem tekintetében ez rontotta az iskolák helyzetét.

A fegyelmi problémák legtipikusabb társadalmi okai:

  1. Romló társadalmi erkölcsök, értékvesztés, értéktorzulás.
  2. A munkanélküliség növekedése miatt a gyerekek létbizonytalansága (főként a szakmunkásképzőkben)
  3. A felnőtt minták negatív hatása
  4. Iskolai okok:
    -
    A tanulás alacsony presztízse.
    – A pedagógusok alacsony presztízse és alulfizetettsége.
    – Az iskolák rendelkezésére álló fegyelmezési eszközök hatástalansága. (főként a szakmunkásképzőkben)
    – A gyakorlóhelyek negatív hatása.

Az igazgatók szerint a fegyelmi problémák csökkentésére a megoldás:

 

Tartalom

Várhegyi György : Tessék megnevelni! *

A társadalmi szabályozás *

Black szerint a társadalmi szabályozás (a különböző büntetési-fegyelmezési rendszerek) típusai: *

A büntető jellegű szabályozás *

A kompenzatórikus szabályozás *

A terapeutikus szabályozás *

A békéltető szabályozás *

Black szerint a társadalmi szabályokban alkalmazott értékek típusai: *

Normatív *

Intellektuális *

Esztétikai *

Stuart Henry szerint a munkahelyi viselkedés szabályozása lehet: *

Megtorló-tekintélyelvű szabályozás *

Korrekciós-reprezentatív szabályozás *

Egyeztető-részt vevő szabályozás *

Ünnepi-kollektív szabályozás *

Iskolai szabályozás *

Az iskolai szabályok típusai: *

Intézményi szabályok *

Részszabályok *

Az osztályra érvényesek *

A fegyelmi büntetések fokozatai: *

Első fokozat: Korrekció *

Második fokozat: Elijesztés *

Harmadik fokozat: Megtorlás *

A büntetés végrehajtásának szabályai: *

Az iskolai fegyelem *

Fegyelmi szabályozás az iskolában *

Fegyelmi szabályozás az 1987-es működési szabályzatokban *

Formai megoldások *

Jutalmak, büntetések hierarchiája *

Szabályozás a házirenddel *

Fegyelmi problémák az általános iskolában *

Fegyelmi helyzet a középiskolákban *

A nevelés *

A vétség *

Fegyelmi tárgyalás *

A fegyelmi bizottságok összetétele általában: *

A szülő magatartása a fegyelmi tárgyaláson: *

Perspektívák *

Tartalom *